Egér

A házi egér (Mus musculus), illetve a mezei pocok (Microtus arvalis) és a házi egér kereszteződéséből származó güzüegér (Mus musculus spicilegus) állandóan az ember közvetlen környezetében tartózkodik. A mezei pocok megjelenésére ősszel, a betakarítást követően, illetve a hidegek megérkeztével számolhatunk.

A házi egér 8-10 cm hosszú, sárgásszürkés-fekete, farka testhosszával megegyező. A güzüegér 6-8 cm hosszú, palaszürke, hasa és lábai fehérek, farka a testhosszánál rövidebb. Rendkívül szaporák, optimális körülmények esetén egész éven át szaporodnak. Egy-egy egérpárnak évente 1 000 ivadéka is lehet.

Évente 5-6 alkalommal kölykeznek, szexuális érésük gyors, két hónap alatt már ivarérettek. A nőstény egér kb. 2 hónapos korában ellik először, életében átlag 6 alkalommal. Az utódok száma almonként 6-13, átlagosan 6. Fészkeiket papírral, ronggyal, vattával, vagy növényi részekkel bélelik ki. Elszaporodásuk mértéke a zavartalan fészkelés lehetőségétől és a táplálék mennyiségétől függ. Élettartamuk 2-4 év, de a többség jóval előbb elhullik. Az egerek a házon belül leginkább a fal mellett készített lyukakban tanyáznak.

A szabadban egyszerű fészket készítenek, amit kazlakban, szénaboglyában is kialakíthatnak. Zárt terekben zsákok, ruhák között, vagy kárpitozott bútorokban telepedhetnek meg. A házi egér fészkét az épületen belül a falak mentén lyukakban, vagy régóta felhalmozott és nem bolygatott anyagokban alakítja ki. Keveset vándorol. Ha kedvező életfeltételeket talál, akár egész életét egy 1,5-2 méter sugarú körben leélheti és ezt a területet (akciórádiuszt) mindaddig nem hagyja el, amíg életfeltételei meg nem változnak. Kizárólag passzív úton (pl. csomagolóanyaggal, élelmiszerrel stb.) hurcolják be. A güzüegér szabadban szénakazalban, faodvakban él, de télen a hideg miatt, illetve táplálékszerzés céljából a kertes házakba, vagy raktárakba húzódik be, ahol fészkét a házi egérhez hasonlóan alakítja ki és azzal megegyező életmódot folytat. Az egerek étkezési szokása alkalomszerű. Elsősorban a gabonát, illetve az olajos magvakat kedvelik, de rovarokkal is táplálkoznak.

Raktárakban az ott fellelhető élelmiszert fogyasztják. A házi egér mindenevő, bármely tápláléknak alkalmas növényi és állati eredetű anyagot elfogyaszt. Napi táplálékszükséglete 5-10 gramm. Folyadékigénye csekély. A güzüegér szabadban a fű- és gabonafélék kalászait fogyasztja, de rovarokkal is táplálkozik, a zárt térbe behúzódva a házi egérrel megegyező táplálékot fogyaszt. Az egerek mozgáskörlete rendkívül kicsi, 1-3 méter sugarú kör, aminek az az oka, hogy élettevékenységükhöz alig van folyadékra szükségük. Állandóan sötét helyen élnek. S

zemük az éjszakai látáshoz alkalmazkodott, csak a mozgás érzékelésére szolgál, a formákat látják, a színeket nem. Szemük fényérzékelő képessége igen jó, látásélességük azonban gyenge. Szaglóérzékük, ami a táplálék megtalálását, a párkeresést és a tájékozódást szolgálja, gyengébb.

Gyorsan szaladnak, egyensúlyozó érzékük, mászó- és kúszóképességük kiváló, jól úsznak és 30 cm távolságot is képesek átugrani. Aktivitásukat a kíváncsiság is meghatározza. Általában csak teljes csendben, főleg éjjel tevékenyek. Életritmusuk minden esetben a zavartalan időszakhoz alkalmazkodik. Igen jó hallásuk miatt a legkisebb neszre elmenekülnek.

Zajra, főleg a magas hangokra különösen érzékenyek. Alkalmazkodóképességükre jellemző, hogy nagy hidegben (pl. hűtőházban) is tartósan meg tudnak telepedni. Az egerek rendkívül kíváncsiak, ami gyakran a vesztüket okozza. A zavartalan fészkelés fontos számukra, bolygatásra, állandó zaklatásra fejlődésük, szaporodásuk leáll és az ilyen helyekről gyakran elmenekülnek.

A házi egér az épületekbe aktív és passzív úton egyaránt bejuthat, de a raktárakba általában a göngyölegekkel kerül be. A güzüegér nyáron a szabadban él, télen pedig a zárt térbe húzódik be.